A Munka Törvénykönyve 42. § (1) bekezdése szerint:
„A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.”
A szerződési szabadságra figyelemmel a felek a szabadon dönthetnek arról, hogy milyen szerződést kötnek egymással, ha az adott tevékenység a munkatermészete alapján munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyén jogviszonyban is elvégezhető. Ez alapján tehát a felek választhatják meg, hogy vállalkozási, megbízási vagy munkaszerződést kötnek egymással.
Azonban „ha a szerződéskötést követő munkavégzés során az adott jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek meghatározó többsége arra utal, hogy a felek között ténylegesen munkaviszony jött létre, a felek formális akarata, a szerződés elnevezése ellenére munkaszerződésnek kell tekinteni a megállapodást.”
A gyakorlatban a vállalkozási/megbízási jogviszonynak a munkaviszonytól való elhatárolása nagyon összetett és bonyolult kérdés, tekintettel arra is, hogy az elhatárolás szempontjából lényegtelen a szerződés elnevezése – az elhatárolás kizárólag a szerződés tartalma alapján történik.
Munkaügyi ellenőrzés, illetve adóellenőrzés szolgálhat arra, hogy feltárja a munkaviszonyt leplező szerződések színleltségét.
Egy munkaügyi ellenőrzésen a felek magatartását, a felek közötti kapcsolatot, tehát magát a jogviszonyt ellenőrzi a hatóság (nem a szerződést). Az ellenőrzés során jogsértés megállapítására a jogsértés elkövetésétől számított 3 éven belül van lehetőség. Tekintettel arra, hogy a színlelt szerződés a munkavállaló érdekeit is sérti, munkaügyi bírság kiszabására is sor kerülhet. A bírság kiszabása során a hatóság figyelembe veszi a jogsértés időtartamát, az érintettek számát, valamint a munkáltató korábbi hasonló ügyben való érintettségét is. A munkaügyi hatósági eljárás hivatalból indul.
Adóellenőrzés esetén a vizsgálat fő tárgy az adófizetési kötelezettség elmulasztása. Ebben az esetben adókülönbözetet állapíthat meg a hivatal, valamint a szabálytalanságok miatt bírságot szabhat ki. Ebben az esetben a vizsgálat a könyvelésre, a nyilvántartásokra, és a felek adófizetési kötelezettségeinek teljesítésére terjedhet ki.
Az Mt. 27. § (2) bekezdése kimondja:
„A színlelt megállapodás semmis, ha pedig más megállapodást leplez, az a leplezett megállapodás alapján kell megítélni.Amennyiben a felek a színlelt megállapodással más megállapodást kívántak leplezni – és a leplezett megállapodást a törvény érvényesnek minősíti -, a felek jogviszonyát ez alapján szükséges megítélni.
Az Mt. 27.§ (3) bekezdése alapján pedig:
„A semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli.”
Amennyiben vállalkozási vagy megbízási szerződéssel tulajdonképpen munkaviszonyt lepleznek a felek, munkaügyi bíróság a jogviszonyt munkaviszonnyá minősítheti.
A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során az alábbi szempontok veendők figyelembe:
Elsődleges minősítő jegyek:
- alá-fölérendeltségi viszony
- foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása
- személyes munkavégzési kötelezettség
- tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat meghatározása
Másodlagos minősítő jegyek:
- irányítási, utasítási és ellenőrzési jog
- munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása
- munkavégzés helye
- munka díjazása
- munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása
- biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása
- írásbeliség
A munkaviszony minősítése szempontjából a fenti elsődleges minősítő jegyek a legfontosabbak. Amennyiben az elsődleges minősítő jegyeket a hatóság az ellenőrzés során tényként megállapítja, úgy az az adott jogviszony szempontjából egyértelműen a munkaviszony fennállására utal – a felek között létrejött szerződés elnevezésétől függetlenül. Az elsődleges minősítő jegyek megléte tehát önmagukban, a másodlagos vagy egyéb szempontok nélkül is képesek alátámasztani a munkaviszony létét.
A másodlagos minősítő jegyek megléte viszont önmagában nem alapozza meg az esetleges munkaviszonnyá minősítést. Ezek külön általában nem képesek a munkaviszony megállapítására, sok esetben szükséges, hogy mellettük más a munkaviszony fennállására utaló ismérv is fennálljon. Ez esetben ezek csak együttesen eredményezhetik a munkaviszonnyá történő minősítést.. Az Mt. és a bírói gyakorlat a munkaviszonyt az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonytól alapvetően a felek között fennálló függőségi viszonnyal határolja el.
A fenti eljárásokat olyan személy kezdeményezheti, aki érintett, tehát a színlelt szerződés a jogát vagy jogos érdekét sérti. Megjegyzendő azonban, hogy a hatóságok a fenti ellenőrzéseket folyamatosan végzik hivatalból eljárva is.
Magyar Mozgóképkészítők Szakszervezete
